A főnöknő ma szül, de holnap bent lesz!

Ha egy vállalatvezető szülési szabadságra megy, gondolnia kell a befektetőkre, a cégére, ezért sok esetben nem hozhat klasszikus döntéseket a gyerekvállaláskor. Az elvileg bőkezű hároméves otthonmaradás mellett a magyar valóság általában az, hogy a nők kényszerpályán mozognak, és kevésbé szentelhetik teljes idejüket a gyerek nevelésére.

Marissa Mayer a Yahoo vezére magár húzta a népharagot, amikor bejelentette, hogy decemberben születendő ikerlányaival csak minimális ideig lesz otthon, és két héttel a szülés után már vissza is tér az irodába. Pedig így tett akkor is, amikor első gyermeke született: szintén csak két hét pihenőt adott magának. Az anyaság-szülés-gyereknevelés azonban olyan téma, mint a foci: mindenki ért hozzá, általában sosem tartja jónak, amit mások csinálnak, viszont kívülállóként tökéletesen meg tudná oldani a problémát. Nem csoda, hogy Mayer kapott hideget-meleget a bejelentést követően.

Magyarországon a jelenlegi támogatási rendszer szerint az éri meg legjobban az anyának, ha a gyerek egyéves koráig marad otthon – ezt követően vehető igénybe az extra-GYED, vagyis a nő visszamehet dolgozni, és a fizetése mellé a GYED-et is megkaphatja. A tervek szerint jövőre ezt már a gyerek hat hónapos kora után is meglépheti a szülő, ami arra utal, a magyar döntéshozók is kezdenek rájönni: a családok általában nem tehetik meg, hogy egy nő évekre kiessen a munkából, és a fizetése hiányozzon a kasszából. Ráadásul a munkáltatók is leginkább azt szeretnék, ha a dolgozójuk a lehető legkevesebb időre esne ki. A nyugati országokban jóformán nincs is olyan, hogy az állam három éven keresztül támogatná az anyák – vagy akár az apák – otthonmaradását, az egyéves „gyes” a leghosszabb, de a legtöbb országban általában 6 és 12 hetes a fizetett szülési szabadság. Ha ezt követően a nő nem megy vissza dolgozni, azt már a saját kontójára teszi.

Nagyrészt hitvita, hogy mindezek megvalósítására milyen intézményrendszer szükséges, vagy milyen hatással lehet az anya és gyerek kapcsolatára a korai visszatérés a munkába. A téma kevésbé tárgyalt része azonban az, hogy egy vezető beosztásban dolgozó nőnek milyen szempontokat kell figyelembe vennie, amikor gyereket vállal. Mennyire kell figyelnie a befektetők és a cég érdekeit? Hogyan válhat az ő esete követendő példává, milyen hatása lehet az anyasággal kapcsolatos döntéseinek a cég kultúrájára?