“Aki kifelé tekint, álmodik, aki befelé, az ébred.” Carl Gustav Jung

Mit értünk önismeret alatt? Hogy ismerem-e a saját tulajdonságaimat? Hogy tudom-e, mit szeretek és mit nem? Tisztában vagyok-e saját reakcióimmal és viselkedésmintáimmal? Önismeret talán az, hogy képes vagyok megmondani, milyennek látszom kívülről? Vagy azt, hogy hol a helyem a világban?

Bonyolultnak tűnik ez… Mindaddig nem tudjuk meghatározni egy fogalom lényegét, míg fogalmunk sincs arról, hogy miért létezik. Hogy mire jó az önismeret. Ha nem értjük az önismeret alapvető szerepét, akkor nem is leszünk képesek elsajátítani, legfeljebb csak véletlenszerűen, szinte beletrafálunk.

Mire jó tehát az önismeret? Szinte kivétel nélkül mindenki azért szeretné magát (jobban) megismerni, hogy boldogabb legyen. Ezt a választ fogod legtöbbször kapni, ha az önismereti motivációt firtatod. Az önismeret úgy függ össze közvetlenül a boldogsággal, hogy a helyes önismereti úton a saját helyedet találod meg. Azt a helyet, amit a világban betöltesz. Azt, amiért jöttél. Azt tanulod meg az önismerettel, ami csak és kizárólag a te egyedi, megismételhetetlen feladatod, szereped és utad a hétmilliárd különböző színű út között. Minden más út értelmetlenül nehéz.